Sóska télire eltéve

Tegnap anyósomékkal Mária napot ünnepeltünk, méghozzá a szép időt kihasználva a kertjükben. Gyönyörű almákat, paprikát szüreteltem, na meg persze sóskát is szedtünk. A férjem segítségével sikerült gyorsan megpucolni, és már el is tettem télire. Nem túl nagy adagokban persze, mert én csak levesnek készítem, a főzelék Marika néni reszortja.

Hozzávalók

• friss sóska - tetszés szerinti mennyiség (most egy 10 literes vödröt szedtünk tele)
• 2-3 ek étolaj
• só
• szalicil

A sóskát megpucolom, ami abból áll, hogy letépem a szárát. Bő vízzel többször is átmosom, hiszen nincs is annál rosszabb, amikor homok vagy sár roszog a fogunk alatt. Egy nagy lábosba olajat öntök, és beletépkedem a megmosott, lecsepegtetett sóskát. Nem baj, ha a sóska púposan áll a lábosban, mert néhány perc elkezd összeesni. A végére a hatalmasnak tűnő adagot úgy keresgélem a lábosban.
A sóskát megszórom úgy fél-egy evőkanálnyi sóval. Ezt a lépést fagyasztás esetén el is lehet hagyni, de én még akkor is használok sót, mert szerintem finomít valamennyit a sóska vad ízén.
A sóskát addig dinsztelem, amíg a víz elpárolog róla. A kész sóskát meleg, száraz üvegekbe töltöm, a tetejüket megszórom kevés szalicillel, lefedem és már készen is van.
Néhány éve már nem lehet szalicilt venni a boltban, de a gyógyszertárban még mindig beszerezhető.
Ebből a friss sóskamennyiségből mindösszesen 4 üvegecske (mustáros üveg - egyenként 300g) télire eltett sóska lesz. Ennél nagyobb adagra nincs is szükségem, hiszen egy üvegnyiből akár két napra elegendő levest is lehet főzni.
Ha valaki nem szeretne az üvegekkel pepecselni, zacskóban lefagyasztva is tartósíthatja a sóskát. Csak a 300 g-ot kell kimérni, megvárni amíg kihűl és már mehet is a fagyasztóba.